Mű születik:

Hátha érdekel valakit. :-)

Volt egyszer egy érzés, egy gondolat: Őrizem álmod, mint vándor a lángot esőt hozó vihar után.
Nézzük csak a leltárt. Dallam van, méghozzá a tartalomhoz illő, emelkedő-ereszkedő, mint az alvó ember szuszogása. Rím van. Kép elég plasztikus, továbbgondolható, képes megfogni az embert.

Akkor legyen belőle vers!

Őrizem álmod, mint vándor a lángot esőt hozó vihar után.
- u u - - | - - u u - u | u - u - u u u -

Nocsak, elsőre majdnem elmegy egy verszaknak, csak még a ritmust kell kisimítani.

most őrizem álmod
- - u u - -
mint vándor a lángot
- - u u - -
záport hozó vihar után
- - u - u u u -

Ez lenne a témát felvető kezdő versszak. Első gondolatom volt, hogy ezt a ritmust végigvíve egy keretes szerkezetű verset hozok létre, amely utolsó versszakával a múltba visszanyúlva emeli fel az élményt. Valahogy így:

most őrzöm a csended
- - u u - -
s lelkemben a rendet
- - u u - -
metsző hideg szelek után
- - u - u u u -

Már csak a középső versszakot kellene megtalálni. Az első kísérletem ez volt:

fürtöd bodor árja
szívem koronázza
vágyat lehelsz bele puhán

Khmmm. Maradjunk annyiban, hogy volt már jobb is. Bár a sorok utolsó szótaga az időmérésban gyakorta lehet hosszú helyett rövid is, de ilyen rövid soroknál, ahol áthajlás is van ráadásul ( enjabement ) megtöri a ritmust. Ráadásul szerkezetileg is el kellett vetnem a három versszakos művet, mert esetlennek tűnik így a keretes szerkezet. A kép pedig... sokkal több is kihozható belőle. Akkor nézzük meg két középső verszakkal, kiigazítva a ritmust is:

fürtöd bodor árként
hűvös vörös árnyék
hajnal sugár a ma falán

lélegzeted áldás
szívembe találtál
lettél nekem csoda talány

A második versszak (itt első) elfogadva, de a másik még igencsak biceg. Kicsit se füle, se farka. Túlságosan elvitt a forma, és a ritmus tisztelete, inkább minősíteném egy betűhalmaznak.

lélegzeted áldás
szívembe ha látnál
könnyet találsz ima gyanánt

Így már jó. Továbbvittem a hit-szerelem társítást, ami az első sorból indítva az utolsóban kiteljesedik. KÉSZ A VERS! :-)

Íme:

---

őrizem álmod
 
most őrizem álmod
mint vándor a lángot
záport hozó vihar után

fürtöd bodor árként
hűvös vörös árnyék
hajnal sugár a ma falán

lélegzeted áldás
szívembe ha látnál
könnyet találsz ima gyanánt

most őrzöm a csended
s lelkemben a rendet
metsző hideg szelek után

----

Hogy miért készítettem ezt a kis leírást? Egy üzenetnek azok számára, akik írogatnak. Nem mentség a fércművekre, hogy öt perc alatt írtam. Idő van! Tessék rászánni. Ez persze semmire nem garancia, de valahogy nálam hozzátartozik az igényességhez. Ezt a 328 betűs verset 1 hónapig írtam! Legalább 10 alkalommal ugrottam neki, mire megjelentetésre alkalmasnak ítéltem!

Mindenkinek jó alkotást kívánok!