Szereplők:
Oroszlánszagú Rihárd, Anglia lovagkirálya
Kétbalkéz Kevin, a hős
Hűtlen Harald, a gaz
Földhözragadt János, Írország hercege, Rihárd öccse
Sehonnani Lajos, francia ingatlanközvetítő
1. jelenet
Kórus
Vörösbe öltözött a síkvidék,
Tetem hever halomba’ szerteszét.
Feszeng lován a nagy király, Rihárd
Tekintetét leszegte és kiált.
Rihárd
Ki tette ezt velem, ki volt csalárd,
Kiért veszítjük el dicső csatánk?
Tudom hogy áruló került közénk,
Szemembe nézzen ő, ha oly merész,
Levén erő szivében ellenem
Feszítni hálaját, de megszegett
Királyi esküjét lemossa vér,
Melyet belőle földre ontok én!
Kétbalkéz Kevin lovag
Lovagkirályom én hiszem nekünk
Te vagy reményt adó igéretünk,
Kit istenünk vezet hadunk előtt,
De kérlek óh csitulj, kiméld erőd!
Az árulót kezemre játsza majd
A kapzsiság, mi hoz fejére bajt.
Gaz álnok életét kioltom ám,
Ha rálelék belét kiontanám!
Örökre példa lőn a négybe szelt,
Királyi vár fokára hányt tetem.
Rihárd
Kevin lovag te hű szived nemesb,
Akár ezer hazug galád kegyenc.
Eridj utadra, és fejét gurítsd elém,
Ki döfte ezt a kardot énbelém.
Kétbalkéz Kevin lovag
Királyom életem feláldozám
ha kell, a becstelent eléd hozám.
Kórus
Király, király, te bátor hadúr!
Rihárd, Rihárd, oroszlánszagú!
Kétbalkéz elvágtat
2. jelenet
Kórus
Setét lepel terült a tájra már
Csatak borítja jó Kevin lovát
De űzi hajtja még a szenvedély
Hiába jő a holdas, árnyas éj.
Kétbalkéz Kevin lovag
Gyerünk, gyerünk tovább repülj lovam
Kimélni kéne téged és magam
Tudom de gúzsba ránt adott szavam
Rihárd királyom álma nyugtalan
De csitt mi neszt sodort a szél felém
Ki bújik ott a szikla rejtekén.
Kórus
Az éj csendje messze költözött
Egy óriás ki áll a fák között
Kezében íja húrja megfeszül
Kevin ma még urunk elé kerülsz
Ha útra engedé gonosz nyilát
Kioltja fényed, int a túlvilág
Kevin lova hírtelen megbotlik, a hős meginog a nyeregben, földre zuhan és aléltan elterül. A nyílvessző elsuhan a semmibe. Az óriás kilép a fák közül.
Hűtlen Harald
Kevin lovag, kegyeltje égnek és
Rihárdnak, életed kezemben. Én,
Harald, ki becstelen hirében áll,
Feledve bosszum éltető szavát
Nem oltom élted. Ám vidd a hírt
Uradnak, ím a gaz feléje int.
Király, jer árulód sosem feled,
eljő a napja, gyilkosod leszek.
Harald nagyot köp, letépi főúri címerét ruhájáról és Kevin mellére dobja. Minden elsötétedik hirtelen.
Kórus
Lovag, lovag, te hős lélekű!
Kevin, Kevin, a kétbalkezű!
|
